Amit a fogszabályozásról tudni érdemes (1. rész)

Fogazatunk kialakulására és egészségi állapotára több tényező is hatással lehet. Ilyen többek között a fogak, az arccsont mérete és alakja, vagy épp a fogszuvasodás. Ezen okok és hatások lehetnek örökletesek vagy szerzettek. Előbbi csoportba tartozik a már említett fog méret és -alak, valamint az arccsont és koponyalap mérete, a számfeletti fogak, a csírahiány, illetve a szájpad, az ajakhasadék, vagy a mélyharapás. A szerzett okok közé sorolhatóak azok a tényezők, amik veszélyeztetik a normális fogfejlődést, mint például a szájlégzés és a fogszuvasodás, a külső traumák vagy épp az ujjszopás. Személyenként változó, hogy adott esetben melyik fejti ki hatását, de az is előfordulhat, hogy mindkét típus tényezői jelen vannak és befolyásolják a fogsor kialakulását. Jó, ha tudjuk, hogy minden típusú problémára van megoldás, ami nem más, mint a fogszabályozás. Ez az eljárás évszázadok óta alkalmazott módszer a nem megfelelő növekedést mutató fogak rendszabályozására. Az évek során sok fejlődésen ment keresztül. Nem kell messzire menni, ha csak húsz évet lépünk vissza az időben, a fogszabályozás akármennyire hatékony módszer is volt, mégis csak a legbátrabbak merték igénybe venni. Ennek oka az volt, hogy a fogszabályozó készülék nem volt túl tetszetős, amit emiatt nem szívesen vállaltak fel a gyerekek. Azóta viszont rengeteg változáson ment keresztül ez az orvostudományi ág, mely a fogszabályozó készülékek külső megjelenésén is sokat módosított. Ettől függetlenül egy fogszabályozó funkciója ugyanaz maradt, tehát célja ugyanúgy a fogazat normális fejlődésének biztosítása, valamint az ideális forma kialakítása.